A titokzatos Nibiru bolygó

A Nibiru bolygóról sokáig csak Zacharia Sitchin elméletében halhattunk, amit természetesen nagy erőkkel cáfoltak a sumerológus kollégák mondván a Nibiru csupán egy mitológikus csillag, egy jelkép, amit a sumérok Marduk isten ötven címének, nevének tulajdonítottak. Sitchin már korábban is feszegette a Nibiru témát és azt, hogy a naprendszerben kell lennie egy Jupiter nagyságú vándorló óriásbolygónak, amelyet a sumérok is ismertek. A Nibiruról Sitchin az ősi sumér szövegekből szerzett tudomást. Akkor jött rá arra, hogy erről az égitestről jöttek az emberiség istenei, az annunakinak nevezett fejlett faj, akiknek nagyszabású tervei voltak a Föld bolygóval. A Nibiru egy nagyon széles elnyújtott elipszis alakú pályán rója a köröket a központi csillaga körül és minden 3600 évben egyszer behatol a naprendszerbe és elhalad a Föld mellett.
A sumérok ezt az időszakot a "Találkozás" idejének nevezték a Nibirut pedig nemes egyszerüséggel a "Találkozás Bolygója" jelzővel illették. A "Találkozás" alatt azt az időszakot értették, amikor a Nibiru keringési pályája metszi a naprendszer bolygóinak pályáját és a Föld közelébe ér. A sumérok meglepően pontos ismeretekkel rendelkeztek a Nibiruról, amit nem szerezhették csak úgy a megfigyelések alapján, hiszen egy ilyen égitest lokalizálásához a mai fejlett technikai háttér szükségeltetik. A magyarázat egyszerű: valakik megsúgták az emberkéknek a pontos csillagászati paramétereket a Nibiruról, annunakistól, mindenestől. A Nibiru sumér ékírásos jele a hurok, amely a 3600-as számot takarja és az a neve, hogy SÁR. Egy SÁR azonos 3600 földi évvel, ami egy év az annunakik időszámítása szerint, mert ennyi idő alatt tesz meg a Nibiru egy tökéletes kört a napja körül. A sumérok ezt egy tökéletes ciklusnak nevezték vagyis egy SÁR-nak.

A Nibiru behatolása a naprendszerbe:

"Szfinx"

A szfinx oroszlántestű, madár-, kos- vagy emberfejű lény, melynek eredete az Ókori Egyiptomra nyúlik vissza, ám megjelenik a görög mitológiában is, innen származik a neve is. Görögül "fojtogatót" jelent.

Az első elmélet hívei szerint egyetlen célja Kefre fáraó emlékének fenntartása és sírjának őrzése. A második elmélet és több laikus szerint a Szfinx egy amolyan csillagászati óra. Ugyanis az Ó egyiptomiak már jóval az európaiak előtt csillagképekre osztották az eget és azokkal mérték az időt. Megfigyelték például, hogy az égbolt csillagképei két ellentétes irányba ?forgó? gyűrűbe rendeződnek, és két különböző gyűrűn lévő csillagkép 25 920 évenként kerül egymáshoz viszonyítva azonos állásba. Hitük szerint amikor a kos és a Herkules csillagkép egymás fölött áll pont a Szfinx előtt, és pont azon a ponton kel fel reggel a nap, eljön a szeth tepi, a világvége. Ekkor hatalmas természeti katasztrófák söpörnek végig a Földön és elpusztítanak mindent. Ez az esemény tehát 25 920 évenként következik be. Szerintük egy ilyen szeth tepi okozta Atlantisz elsüllyedését. Az Ó egyiptomi naptár szerint a legújabb ilyen világvége valamikor a 21. század közepén következik be.

Az Egyiptomban feljegyezett ciklikus időpont ( 25 920 év) osztva a Sumer ciklikus időponttal:

25 920/3600 = 7.2

A 7.2 pedig egy elég sűrűn használt mértékegység, (nem vagyok biztos benne, de talán az aranymetszés száma is? ), viszont az összes keleti tanítás a csakrák távolságát az emberben 7.2 cm - ben határozza meg

PÁR VIDEÓ A NIBIRURÓL:

Nibiru 1.

Nibiru 2.